Mi történne, ha egy pillanat alatt eltűnnének a Föld összes sivatagjai?

2 perc olvasás

A bolygó felszínének ötödét borítják sivatagok, de képzeld el, hogy egyik napról a másikra mindegyik zöldellő, buja tájjá változik. A Szahara az elmúlt 8 millió évben már többször végigment ezen a „zöldülésen”, tehát nem lehetetlen. De mi lenne, ha most az összes sivatag egyszerre élne át ilyet?

A légkörzés teljesen átalakulna

A sivatagok most a Föld légkondicionálói: a forró, száraz levegő ott süllyed vissza, ahol a trópusokon már leesett az eső. Ha hirtelen növényzet borítaná őket, a felszín sötétebbé válna, több napfényt nyelne el, több hő maradna lent. Az eredmény: erősebb monszunesők, gyakoribb és hevesebb trópusi viharok, az Atlanti-óceán hurrikánjai pedig durvábbak lennének, mert már nem fékezné őket a szaharai por.

Egyedi ökoszisztémák tűnnének el örökre

A sivatag nem üres homok, hanem különleges világ: a fenék róka óriási füle a hőleadáshoz, a tevepók 60 km/órával szalad a dűnéken, a sivatagi varangy hónapokig bírja víz nélkül. Ha jön a fű és a nedvesség, ezek a fajok vagy alkalmazkodnak (ami évszázadokig tart), vagy eltűnnek. Ugyanakkor visszatérhetnének az ősi lakók: a zöld Szaharában egykor krokodilok, vízilovak, zsiráfok és elefántok éltek.

Az állatvilág radikálisan megváltozna

A zöld sivatagok szavannákká válnának, antilopok, oroszlánok, gepárdok észak-afrikai és arab területekre vándorolnának. A hideg sivatagok (Antarktisz és Arktisz) szintén sivatagnak számítanak a csapadékhiány miatt, ha ott is kizöldülne minden, az egész földi klímarendszer összeomlana.

Mi történne, ha egy pillanat alatt eltűnnének a Föld összes sivatagjai?A klímaváltozás felpörögne vagy lelassulna?

A sivatagok most részben szénelnyelők, a homok és a ritka növények is kötnek némi CO₂-t. A szavanna viszont sokkal több szenet tárolna a talajban és a fákban, tehát rövid távon segíthetne a felmelegedés ellen. Hosszú távon azonban a sötétebb felszín több hőt verne vissza a légkörbe, így erősítené az üvegházhatást.

Paradicsom vagy káosz?

Több eső, több élelmiszer, több élőhely milliárd embernek – csábítóan hangzik. Ugyanakkor elveszítenénk páratlan ökoszisztémákat, felborulnának a stabil légköri minták, és az átmenet évtizedek alatt áradásokat, viharokat, óriási migrációt hozna. A Föld nem válna élhetetlenné, de teljesen más bolygó lenne, és az átállás az emberiségnek sem lenne könnyű séta.

Oszd meg ezt a cikket
A nevem Dóra Farkas, budapesti újságíró vagyok. Több mint tíz éve írok a modern életről, a kultúráról, a fenntarthatóságról és inspiráló történetekről. Célom, hogy a tényeket, az érzelmeket és a gyakorlati tanácsokat összekapcsolva segítsek tudatosabb és harmonikusabb életet élni.
Hozzászólás írása