Ma csillogó gömbök, LED-füzérek és cuki figurák lógnak a fán, de a régi időkben az emberek egészen elborult ötletekkel álltak elő. Némelyik bájos, mások életveszélyesek, és van, amitől ma már a hideg kirázna.
Valódi gyümölcsök – az eredeti karácsonyfadísz
Évszázadokon át alma, körte, szőlő és dió lógott a fenyőn. A legenda szerint egy francia üvegfúvó faluban 1858-ban nem termett alma a szárazság miatt, ezért a helyi mesterek piros üveggömböket fújtak helyettük, így született meg a ma ismert karácsonyfadísz.
Édességek és mézeskalács – az ehető fa
A viktoriánus korban teljesen normális volt cukorkát, mézeskalácssütit, csokifigurákat és mázas perecet akasztani a fára. A Good Housekeeping 1896-ban azt írta: „Német pékségekből olcsón lehet csinos, mázas süteményeket venni, amik gyönyörűen mutatnak a fenyőn.”
Kukoricacsövek – a szegény ember csillogása
1907-ben a Harper’s Bazar azt tanácsolta a gyerekeknek, akik nem tudtak játékot venni: fessék ezüstre a kukoricacsöveket, és akasszák fel őket, úgy néznek ki, mint a jégcsapok.
Műfészkek cukortojsással
A viktoriánus kislányok tojáshéjat kentek be tojásfehérjével, mohával ragasztottak körbe, tollat tettek bele, és cukorból formázott „tojásokat” helyeztek a közepébe. Ezek a kis fészkek imádnivalóan mutattak a zöld ágak között.
Élő madarak a fán – állatkínzás karácsonyi köntösben
A XIX. század végén divat volt kismadarakat (kanárit, csalogányt) kalitkástul felakasztani a fára, vagy kitömött madarakat, esetleg fehér galambot a fa tetejére kötni „angyal helyett”. Szerencsére ez a szokás gyorsan kihalt.
Műhó pattogatott kukoricával és vattával
A viktoriánusok egyenként tűvel szúrták fel a pattogatott kukoricát a fenyőre, hogy „havas” legyen. Később jött a vattacsomó + ragasztó + aranyfesték kombó, hogy a kiszáradt fa is „élőbbnek” tűnjön.
Méregdrága csillámpor – szó szerint
A fát ragasztóval kenték be, aztán finomra őrölt csillámport (selyemport) szórtak rá, hogy szikrázzon a gyertyafényben. Később kiderült, hogy a belélegzett csillámpor károsítja a tüdőt és a nyálkahártyát, szóval gyorsan el is felejtették.
Ma már nevetünk ezeken az ötleteken, de hálásak lehetünk az üvegfúvóknak és a józan észnek, hogy ma biztonságos, csillogó és (remélhetőleg) állatkínzás-mentes karácsonyfáink vannak.
