A rák egyik legfélelmetesebb tulajdonsága, hogy sokszor visszatér – még akkor is, ha a kemoterápia vagy sugár először sikeresnek tűnik. Most kiderült egy teljesen váratlan mechanizmus, amivel a rákos sejtek nem csak túlélik a kezelést, hanem abból nyernek erőt az újbóli növekedéshez.
A Nature-ben megjelent friss kutatás szerint a rákos sejtek egyszerűen „ellopják” azt a saját enzimet, ami normális esetben a sejthalálért felelne.
Normális sejtekben a DFFB nevű enzim egy igazi „DNS-aprító”: ha a sejt súlyosan sérül, aktiválódik, darabokra vágja a sejtmag genetikai anyagát, és ezzel megakadályozza, hogy a hibás sejt tovább szaporodjon vagy gyulladást okozzon. Ez a programozott sejthalál (apoptózis) egyik végrehajtója.
A rákos sejtek viszont rájöttek a trükkre: a kezelés után maradt túlélők elkezdik nagy mennyiségben termelni ezt a DFFB enzimet – de éppen csak annyit, hogy ne haljanak bele, viszont elég legyen ahhoz, hogy kontrollált stresszt okozzanak saját maguknak.
Ez a stressz két dolgot csinál egyszerre:
- Elnyomja az immunrendszert a tumor körül (gyulladáscsökkentő hatású fehérjéket aktivál), így a szervezet nem támadja meg a maradék rákos sejteket.
- Bekapcsolja a regenerációs és növekedési programokat – tehát a sejt nem pusztul, hanem erősödik és szaporodik.
Magyarul: a rák a saját öngyilkos enzimét használja doppingnak.
A legmegdöbbentőbb, hogy ez nem lassú mutáció eredménye (mint az antibiotikum-rezisztencia), hanem gyors, szinte azonnali válasz – már a kezelés utáni órákban-napokban beindul.
Miért óriási ez a felfedezés?
Mert ha ezt az utat blokkolják (már léteznek kísérleti szerek, amelyek gátolják a DFFB aktivitását), a rákos sejtek nem tudják „visszafordítani” a haláljelzést növekedéssé. Állatkísérletekben már sikerült jelentősen csökkenteni a kiújulás esélyét ezzel a módszerrel.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem csak magát a tumort támadhatjuk, hanem megfoszthatjuk a rákot a leggonoszabb túlélőtrükkjétől – attól, hogy a saját pusztulási programját használja újjászületésre.
A kutatók szerint ez az egyik legígéretesebb új célpont az elmúlt években – és már most folynak a klinikai tesztek.
