A séta nem kell, hogy idegőrlő legyen: te feszengsz, a kutya őrjöng, a másik gazdi pedig rosszallóan néz. Jó hír: az ugatás nem végzet – csak egy tanítható viselkedés. Nem elhallgattatni akarjuk, hanem megtanítani neki, mikor szabad és mikor nem.
A figyelem elterelése – még mielőtt megszólalna
Amint meglátod a távolban a másik kutyát, ne várd meg az ugatást. Azonnal kapcsold át a kutya agyát: „Ül!”, „Nézz rám!”, gyors irányváltás, előkapod a kedvenc játékot vagy egy marék jutalomfalatot. Ha még nem indult el az ugatás, és te már átirányítottad a figyelmét, az agya nem rögzíti az „idegen kutya = ordítás” kapcsolatot.
Ne állj meg, ne nézz rá, ne szólj hozzá – csak menj tovább
A legtöbb kutya azért ugat, mert akar valamit: játszani, elzavarni vagy egyszerűen figyelmet kérni. Ha megállsz, rászólsz, vagy akár csak ránézel – neki ez már nyeremény. A megoldás: növeld a távolságot, és nyugodtan sétálj tovább, mintha mi sem történt volna. Sem szemkontaktus, sem „cssss”, sem pórázrántás. A kutya hamar megtanulja: ugatás = semmi sem történik, csend = folytatjuk a sétát.
Jutalmazd a csendet – de csak a tökéletes pillanatban
A jutalomfalat nem akkor jön, amikor már ordít, hanem amikor meglátja a másik kutyát és nyugodt marad. Ez a legfontosabb szabály.
Képzeld el: 50 méterre másik kutya, a te kutyád feszeng, de csendben van → azonnal „Jó kutya!” + a világ legjobb falatja. Ha ezt 20-30-szor megismétled, a kutya agya átírja a programot: idegen kutya = csend = jutalom. Az ugatás szép lassan eltűnik.
Gyorsító tippek, amik felpörgetik a tanulást
Kezdd kontrollált körülmények között: barát kutyája 100 méterről, aztán 70, aztán 50… Használj extra értékes jutalmat (főtt máj, sajt, virsli) – csak sétán, csak ilyenkor Ha nagyon izgatott, először csak távolról mutasd meg a másik kutyát, és már a látványért is jutalmazz Soha ne büntess az ugatásért – a büntetés csak növeli a stresszt, és rosszabb lesz
A cél nem a néma kutya, hanem az udvarias kutya. Pár hét következetes munka, és a séta újra öröm lesz – mindkettőtöknek.
