Az olasz kutatócsoport újra felkavarta a tudományos közvéleményt: Filippo Biondi mérnök vezette csapat új bizonyítékokat tett közzé a gízai piramisok alatt húzódó hatalmas, rejtett struktúrák létezéséről. A Daily Mail szerint a négy műholdas operátor (Umbra, Capella Space, ICEYE és Cosmo-SkyMed) azonos adatokkal szolgált: nyolc masszív függőleges aknát és óriási termeket fedeztek fel, amelyek több mint egy kilométer mélyen húzódnak. A felfedezés újabb lökést ad a gízai piramisok titkainak évszázados vitájának.
Mi mindent „láttak” a műholdak?
A kutatók a Khafre-piramis (a három nagy piramis középsője) alapja alatt nyolc üreges hengert azonosítottak, amelyek központi oszlopokkal vannak körülvéve, spirális csigavonalakkal. Ezek az aknák hatalmas, kocka alakú termekhez vezetnek, amelyek 80×80×80 méteresek – nagyobbak, mint a modern sportstadionok. Biondi szerint a hasonló struktúrákat a Menkaure-piramis és a Szfinx alatt is megtalálták, valamint 50 km-re onnan, Hawara területén – amit az ókori görögök „Labirintusnak” hívtak.
A technológia, ami mindent megváltoztat
A csapat Synthetic Aperture Radar Doppler Tomography (SAR-Doppler tomográfia) nevű módszert használt, amit Biondi fejlesztett ki. Ez a technika a Föld felszínén mért mikroszkopikus rezgéseket elemzi – ezek akusztikus „ujjlenyomatok” a földalatti objektumokról. A radarhullámok nem hatolnak mélyre, de a rezgések alapján 3D képet készítenek – akár kilométeres mélységben is. Biondi hangsúlyozza: „Négy műhold azonos eredményt adott. Ez lenyűgöző.”
Kritika és kételyek – nem mindenki hisz benne
A felfedezés heves vitákat szült. Zahi Hawass, híres egyiptológus „fake news”-nak nevezte, mert szerinte a modern radarok nem képesek ilyen mélységbe hatolni. Lawrence Conyers, a Denveri Egyetem professzora szerint a SAR jó felszíni anomáliákhoz, de nem kilométeres földalatti komplexumokhoz. A 2022-es Biondi-Malanga tanulmány a Nagy Piramis belső szerkezetére fókuszált, nem mélyrehatóan – és még nem peer-reviewed folyóiratban jelent meg.
A kutatók válasza – miért állnak ki mellette?
Biondi szerint a technika már bizonyított: vak teszten 100%-os pontossággal rekonstruálta az olasz Gran Sasso földalatti laborját. A csapat engedélyt kért az egyiptomi hatóságoktól: a Szfinx és Khafre között lévő régi aknák természetes bejáratok lehetnek – csak ki kell tisztítani őket. „Ha engedélyt kapunk év végéig, a valós kutatás 2026-ban indulhat” – mondta Biondi.
Mi ez a komplexum – és mit jelentene a felfedezés?
Ha igaz, ez egy „megaváros” lenne a föld alatt: spirális aknák, kocka-termek, hálózat a piramisok alatt. Korábbi felfedezések (2024-es L-alakú struktúra 2 méter mélyen) kisebbek voltak – ez kilométeres mélységben. Ha bebizonyosodik, átírhatja a gízai piramisok funkcióját: nem csak sírok, hanem energia- vagy vízrendszerek? A mítoszok (Amenti Csarnokai, Halottak Könyve) említik az „alvilágot” – ez összekapcsolódhat velük.
A jövő – engedély vagy elutasítás?
A kutatók már benyújtották a kérelmet – a Szfinx-Khafre közötti régi aknák kitakarítása nem igényel fúrást. Ha zöld utat kapnak, 2026-ra ásatás indulhat. Ha nem – a vita folytatódik, de a SAR-technológia más lelőhelyeken továbbfejlesztődik.
A gízai piramisok mindig meglepetéseket tartogatnak – ez a felfedezés pedig újabb kérdéseket vet fel az ókori egyiptomiak technológiájáról. Ha igaz, ez nem csak régészeti szenzáció – hanem a történelem átírása.
